Skip to content
Kezdőoldal » Projektjeim » Az AI forradalma a marketingben: ChatGPT és az Instagram-hatékonyság új korszaka

Az AI forradalma a marketingben: ChatGPT és az Instagram-hatékonyság új korszaka

    Az AI forradalma a marketingben ChatGPT és az Instagram-hatékonyság új korszaka

    Bevezetés

    A mesterséges intelligencia (AI) a 21. század egyik legmeghatározóbb technológiai áttörése, amely gyökeresen átalakítja a gazdaság és a marketing világát. A generatív nyelvi modellek, mint a ChatGPT, már nem csupán kísérleti eszközök, hanem a vállalati kommunikáció és tartalomgyártás kulcsszereplői.
    Ezt a tendenciát erősíti Raihan Saputra és munkatársai (2023) kutatása az Indonesian Journal of Economics and Management-ben, amely az AI ChatGPT alkalmazásának hatását vizsgálta az Instagram marketing hatékonyságára.

    1. A mesterséges intelligencia gazdasági szerepe

    A marketinggazdaságtan klasszikus elmélete szerint a versenyelőny forrása az információ és az adaptív döntéshozatal képessége. Az AI pontosan ezt kínálja:

    • gyors adatfeldolgozást,
    • személyre szabott üzenetalkotást,
    • és az emberi intuícióhoz hasonló nyelvi viselkedést (OpenAI, 2023).

    Korteling et al. (2021) szerint az AI olyan kognitív funkciókat képes modellezni – mint a tanulás, érvelés és döntéshozatal –, amelyek korábban csak az emberi intelligenciát jellemezték.
    A marketing szempontjából ez a hatékonyság és célzási pontosság ugrásszerű növekedését jelenti.

    2. A ChatGPT szerepe az Instagram-marketingben

    Az Instagram mára a vizuális tartalommarketing legfontosabb platformja, több mint 1 milliárd aktív felhasználóval világszerte.
    A Saputra et al. (2023) által végzett virtuális etnográfiai kutatás azt vizsgálta, hogy miként változik a fogyasztói reakció, ha a tartalmakat ChatGPT segítségével generálják.

    A kutatás a klasszikus AIDA-modellt (Attention–Interest–Desire–Action; Kotler & Keller, 2015) alkalmazta a hatékonyság mérésére:

    • Figyelem (Attention): az AI által írt posztok több mint tízszer annyi megtekintést generáltak, mint az emberi szövegek.
    • Érdeklődés (Interest): a lájkok és mentések száma 5–8-szorosára nőtt.
    • Vágy (Desire): a profilmegtekintések száma három hónap alatt több mint 400%-kal emelkedett.
    • Cselekvés (Action): a ChatGPT által megfogalmazott tartalmak közvetlen vásárlási interakciókat váltottak ki a Direct Message csatornákon.

    Az eredmények alapján az AI nem csupán tartalomkészítő, hanem stratégiai döntéstámogató eszköz is lett a digitális marketingben.

    3. Gazdasági értelmezés: hatékonyság és versenyképesség

    A hatékonyság a gazdaságtudományban az input–output viszony optimalizálását jelenti (Mardiasmo, 2017).
    A ChatGPT alkalmazása ebben a kontextusban csökkenti a tartalom-előállítás költségét, miközben növeli a fogyasztói elérést és az elköteleződést.

    Ez a kettős hatás – alacsonyabb költség és magasabb ROI (Return on Investment) – az AI-t stratégiai termelési tényezővé teszi a marketingmixben.
    Ahogyan Haleem et al. (2022) rámutat: az AI és a big data integrációja új „operatív hatékonysági paradigmát” hoz létre, ahol a prediktív analitika az emberi intuíció kiegészítőjévé válik.

    4. A szociális média gazdasági átalakulása

    A közösségi média a modern gazdaság információs infrastruktúrájává vált (Kane, 2017).
    Az AI beépülése e rendszerbe a vállalatok számára három szinten teremt hozzáadott értéket:

    1. Piaci kiterjedés: a lokális vállalkozások globális eléréshez jutnak.
    2. Márkaerősítés: az AI által generált narratívák konzisztens és érzelmileg rezonáló üzenetet közvetítenek.
    3. Költséghatékonyság: az automatizált szövegírás és célzás olcsóbb, mint a hagyományos kampányok.

    Ez a folyamat a digitális gazdaság demokratizálódását is elősegíti: a kisvállalkozások – például a tanulmányban szereplő Aunty Ann Café – versenyképessé válnak a nagyvállalati marketinggel szemben.

    5. Kritikus megfontolások

    Bár az AI marketinghatékonyságát számos kutatás alátámasztja, etikai és torzítási kérdések is felmerülnek.
    Deng és Lin (2022) figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT által használt tanulóadatok hibás mintázatai „hallucinációhoz” vezethetnek, vagyis valóságszerűnek tűnő, de pontatlan állításokhoz.
    Ezért a HI–AI (Human Intelligence – Artificial Intelligence) együttműködésben rejlő potenciál csak akkor realizálható, ha az emberi felügyelet és kritikai értékelés továbbra is meghatározó szerepet kap (Borji, 2023).

    6. Következtetés

    A ChatGPT integrációja a marketingfolyamatokba nem pusztán technológiai újítás, hanem gazdasági struktúraváltás.
    A kutatások – köztük Saputra et al. (2023) – egyértelműen bizonyítják, hogy az AI képes növelni a fogyasztói elérést, az érdeklődést és a vásárlási hajlandóságot.

    A jövő marketingese tehát nem helyettesíti, hanem irányítja az AI-t: a kreatív stratégia, az etikai szűrés és az emberi intuíció továbbra is az értékteremtés alapja.
    A mesterséges intelligencia így válik a gazdasági hatékonyság, az innováció és a versenyképesség motorjává a 21. század marketingjében.

    Hivatkozások

    • Saputra, R., Nasution, M. I. P., & Dharma, B. (2023). The Impact of Using AI Chat GPT on Marketing Effectiveness: A Case Study on Instagram Marketing. Indonesian Journal of Economics and Management, 3(3), 603–617.
    • Korteling, J. E. et al. (2021). Human versus Artificial Intelligence. Frontiers in Artificial Intelligence, 4.
    • Kane, G. C. (2017). The evolutionary implications of social media for organizational knowledge management. Information and Organization, 27(1), 37–46.
    • Haleem, A. et al. (2022). AI applications for marketing: A literature-based study. International Journal of Intelligent Networks, 3, 119–132.
    • Mardiasmo (2017). Perpajakan. Andi: Bandung.
    • Deng, J., & Lin, Y. (2022). The Benefits and Challenges of ChatGPT. Frontiers in Computing and Intelligent Systems, 2(2), 81–83.
    • Borji, A. (2023). A Categorical Archive of ChatGPT Failures. arXiv:2302.03494.